Bevezetés

Az agility valamennyi kutya és versenyző számára nyitott sport.

Az agility verseny célja, hogy különböző típusú akadályokból összeállított akadálysor segítségével vizsgáljuk a kutya taníthatóságát, irányíthatóságát, ügyességét, együttműködő készségét, a kutyavezető problémamegoldó képességét, reakcióinak gyorsaságát, állóképességét és a kutyával való kommunikációjának szintjét. Az agility sport sikeres űzésének elengedhetetlen feltétele, hogy a versenyzők ismerjék a kutyanevelés, tartás és képzés elemi alapjait.

Az agility egy nevelő célzatú sport, amely elősegíti a kutyák szocializációs beilleszkedését és segíti a versenyzők egészségmegtartó mozgásigényének kielégítését.

Futam típusok

– Agility verseny (A szabályzat szerinti összes akadály alkalmazásával)

– Jumping verseny (A kontaktzónás akadályok, valamint az asztal nem szerepelhet)

Általános

Az agility pálya felállításához ajánlott terület legalább 30 x 40 m. A szükséges versenyterület 20 x 40 m.

Az agility pálya talaja nem jelenthet semmilyen veszélyt a páros számára (beton, salak, stb.)

Két pálya egyidejű felállításakor ajánlatos a két pálya között egy biztonsági sávot hagyni (kb. 10 m), vagy a két pályát valamilyen – a kutyák számára átláthatatlan – biztonsági sávval elválasztani.

A pálya tényleges hossza 100 – 200 m, és teljesítmény osztályoknak megfelelően 12 – 20 akadályt foglal magában, ebből legalább 10 ugróakadály (verőakadály, viadukt, fal, karika).

Két egymást követő akadály között a távolság min. 5, max. 7 m

A felvezető számára meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy az akadály mellett mindkét oldalon elhaladhasson.

A szlalom csak egyszer szerepelhet futamonként.

Az asztal és a kontaktzónás akadályok nem helyezhetők el a start- és célvonalnál.

A karikát és a távolugrót a pályán úgy kell elhelyezni, hogy az ideális íven haladva egyenes ráfutású legyen.

Az összes méretosztályban – S, M, L – ugyanazon szabályok érvényesek az akadályméretek különbözőségének figyelembevételével.

A pálya

A pálya megtervezése a bíró feladata. A felállított pályának legalább két irányváltást kell tartalmaznia. A verseny kezdete előtt a bírónak meg kell győződnie a versenyterület talajának a megfelelőségéről. A bíró feladata, hogy a verseny előtt ellenőrizze a rendelkezésre álló akadályok méretét és biztonságosságát. A bíró verseny előtti tevékenységének része a küzdőtér kijelölésének, méretének ellenőrzése, valamint a közreműködő személyzet munkafeltételeinek ellenőrzése. Ha a verseny feltételeit a bíró nem tartja megfelelőnek, biztonságosnak, akkor kötelessége az eltérésekre felhívni a rendezők figyelmét. Amennyiben a hiányosságok nem szüntethetők meg, a közreműködést megtagadhatja.

Ha a bíró mindent megfelelőnek talál, személyes közreműködésével – az általa előre elkészített pályaterv alapján – állítják fel a pályát a pályasegédek. A pálya felállítása után a bíró leméri annak pontos hosszát.

A futam előtt a bíró eligazítást tart a pályasegédek, írnokok és a segédbíró számára a feladatukról.

A jól átgondolt pálya lehetővé teszi a kutya és felvezetője számára, hogy a pályát könnyedén teljesíthessék. A felállított pálya a verseny szintjének megfelelő vonalvezetésű, és alkalmas a sportszerű versengés biztosítására.

Ajánlott minden futamon más pályát állítani. Az akadályok sorrendjének és a pálya vonalvezetésének alkalmasnak kell lenni a valós felkészültségbeli különbségek kimutatására.

A verseny

A verseny napján, a futam előtt, a verseny területén tilos az edzés. A futam előtt a felvezetőknek megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy – kutyáik nélkül – a pálya vonalvezetését megismerjék, és versenyzési taktikájukat kialakítsák (pályabejárás).

A futam kezdete előtt a bíró ismerteti a futam részleteit, a szintidőt (TPS) és a maximális időt (TPM). Ugyanakkor emlékeztetheti őket a futammal kapcsolatos előírások betartására.

A szintidő (TPS)

A futam szintidejének meghatározási alapja a méter/sec-ban megállapított elvárt sebesség. A szintidő meghatározásánál figyelembe kell venni a verseny szintjét, a felállított pálya nehézségi fokát, a pálya talaját és az időjárást.

A futam szintidejének meghatározása a bíró feladata.

A pálya szintidejét (mp-ben) úgy kapjuk meg, hogy a pálya hosszát elosztjuk az elvárt sebességgel.
Példa: 150 m hosszú pálya és 2,5 m/sec előre megadott haladási sebesség esetén a pálya szintideje 150: 2,50 = 60 másodperc.

A maximális futamidő (TPM)

A bíró a pálya maximális futamidejeként általában a standard idő kétszeresét adja meg.

A maximális futamidő nem lehet kevesebb, mint a standard idő 1,5- szerese.
Példa: 60 másodperc szintidő idő esetén a maximális futamidő 90-120 másodperc.

A futam

A futamot a kutya bármely testhelyzetből kezdheti.

A felvezető a bíró startengedélyét követően indíthatja a kutyát.

A startengedély után a felvezető a pályán bárhol elhelyezkedhet.

A futamidő mérése akkor kezdődik, amikor a kutya átlépi a “startvonalat”, vagy elfut mellette.

Az egész futam alatt a felvezető a kutyát csak különböző hang- kéz- és testjelek alkalmazásával irányíthatja.

Nem megengedett a kutya, vagy az akadály kézzel érintése a futam alatt.

A pályán a sorszámoknak megfelelő sorrendben kell az akadályokat teljesíteni.

A felvezető nem léphet az akadályokra, és nem ugorhatja át az azokat.

A futam és az időmérés akkor fejeződik be, amikor a kutya átlépi a “célvonalat”.

Akadályok (obstacles)

Magasugró akadályok hurdles
Viadukt, fal viaduct, wall
Karika tyre
Távolugró long jump
Asztal table
Palló dog walk
Hinta see-saw
Palánk „A” frame
Szlalom slalom
Kukac rigid tunnel
Zsák collapsible tunnel

Az akadályok nem jelenthetnek semmilyen veszélyt a kutya számára, és (méreteikben) meg kell felelniük az alábbi leírásoknak és a mellékelt ábráknak.

1) Magasugró akadályok (hurdles)

Ugrásmagasság:

L maxi 55 – 65 cm
M midi 35 – 45 cm
S mini 25 – 35 cm

Az akadály minimális szélessége: 120 cm.

Az ugróakadályok tetején a verőlécet úgy kell elhelyezni, hogy az érintésre leessen. Verőlécként fém vagy műanyag nem alkalmazható. Az ugróakadályok alsó része lehet nyitott, kitöltött vagy áttört.
Speciális ugróakadály a sövény. A sövény és a verőléc között 5 cm távolságot kell hagyni.

Dupla akadály: (double)

Dupla akadályt két magasugró akadály egymás utáni felállításával kapunk. A két ugróakadály verőlécei között 15 – 20 cm szintkülönbség van úgy, hogy a hátsó a magasabb.

Ugrásmagasság a magasabb akadályon:

L 55 – 65 cm.
M: 35 – 45 cm
S: 25 – 35 cm.

Akadályok közti távolság:

L: 55 cm.
M: 40 cm.
S: 30 cm.

A dupla ugró akadály mindig egyenes ráfutású legyen az előző akadályról érkezve.

Kombináció: (combination)

A kombináció két vagy három ugróakadályból áll. A kombináció elemeit A, B, C táblával kell megjelölni.
A kombináció egyetlen akadálynak számít, így az akadálysorszám azonos minden elemnél.
A kombináció elemeinek teljesítése azonban egymástól függetlenül bírálandó. A kombinációban szerzett hibákat összeadják.
Ha a kutya megtagadásos hibát vét valamelyik elemen, akkor kizárás nélkül teljesíteni lehet a kombináció maradék akadályait is, de a kombinációt egy-szer hibátlanul kompletten teljesíteni kell a következő akadály előtt .
Az ugró akadályokat csak egyenes vonalban lehet elhelyezni.
Egy futamban csak egy kombinációt lehet elhelyezni, és ezt csak egyszer lehet teljesíteni.
Az akadályok közti távolság 4,5 – 7 m.

A viadukt és a fal (viaduct & wall)

Ugrás magasság:

L: 55 – 65 cm.
M: 35 – 45 cm.
S: 25 – 35 cm.

Minimális szélesség: 120 cm, kb. 20 cm vastag.

A viadukt alsó kitöltött területében 1-2 alagút formájú nyílás van.
A fal alsó kitöltött területe zárt. A viadukt és a fal tetejére kúpcserép formájú lelökhető elemeket kell tenni.

A karika (tyre)

A nyílásátmérő legalább 45 cm és legfeljebb 60 cm.
A nyílás középpontjának a talajtól mért távolsága: L: 80 cm; M és S: 55 cm.
Az abroncs alsó, belső részének biztonsági okokból zártnak kell lennie.
Az abroncs magassága láncrendszer segítségével állítható. Merev rögzítő rendszer használata nem megengedett.
A stabilitás érdekében a talajtámaszok hossza legalább az abroncs felső pereméig maxi állásban mért magasságnak a 1,5 szerese.
A karikának stabilnak, borulásbiztosnak kell lennie, ezért nem ajánlott könnyű anyagból elkészíteni.
A karika mindig egyenes ráfutású legyen az előző akadályról érkezve.

A távolugró (long jump)

2-5 db elemből álló, egyenletesen elosztott és az ugrás irányából magasság szerint emelkedő sorrendben felállított akadály. A legalacsonyabb elem kezdő magassága 15 cm, a legmagasabb elem magassága 28 cm. Az elemek teteje enyhén lejtős.

Ugráshossz:

L: 120 – 150 cm (4 – 5 elem)

M 70 – 90 cm (3 – 4 elem)
S: 40 – 50 cm ( 2 elem)

A négy sarkot legalább 120 cm magas jelzőkarókkal kell megjelölni. A karók végeit sérülés biztosan kell kialakítani.
A karók csak határolók, és nincsenek rögzítve az elemekhez.
A távolugró mindig egyenes ráfutású legyen az előző akadályról érkezve.

Az asztal (table)

Felület: Min. 90 x 90 cm , max. 120 x 120 cm.
Egy elektronikus időmérő készülék (5 mp után hallható jel) beépíthető az asztal felületébe, az asztal mind a négy oldalán 10 cm szabadon hagyásával. Az asztalnak stabilnak (billenésmentesnek) és csúszásmentes felületűnek kell lennie.
Magasságok: L – 60 cm; S és M – 35 cm.

A palló (dog walk)

Magasság: Min. 120 cm , max. 135 cm.
A futólécek szélességének 30 cm-nek kell lennie. Az elemek hossza nem lehet kevesebb, mint 360 cm, és nem lehet több, mint 420 cm. Az akadály fel és lemenő elemeit 20 mm széles, 5-10 mm magas, lekerekített, szabályos (25-cm-es) közönként felerősített kapaszkodólécekkel kell ellátni a felmászás megkönnyítése és a csúszás megakadályozása céljából. A kapaszkodóléc a kontaktzónahatártól legalább 10 cm-re legyen.
A fel- és lemenő oldalon a kontaktzóna földtől mért hossza 90 cm, amelyet eltérő színnel kell megjelölni az elemek élén is.

A hinta (see-saw)

Szélesség: 30 cm. Hosszúság: min. 3,65 m, max. 4,25 m.
A középtengely magassága a hinta hosszának 1/6-a a talajtól mérve.
Példa: 365 cm-es hosszúság esetén a magasság 60 cm;
425 cm-es hosszúság esetén a magasság 70 cm. ez is legyen dőlt betűkkel
A hinta fel és lemenő végein a kontaktzóna hossza 90 cm, amelyet eltérő színnel kell megjelölni az elem oldalán is.
Kapaszkodólécek alkalmazása nem megengedett. A hintának stabilnak és csúszásmentesnek kell lennie.
A hintának jól kiegyensúlyozottnak kell lennie (a billenést tekintve nem túl gyorsnak, nem is túl lassúnak).
A kis termetű kutyák számára ellensúly elhelyezésének lehetőségét biztosítani kell. A jól elkészített hintának a felső vége és a tengely közötti felezőpontra elhelyezett 1 kg-os súly esetén, 2-3 másodpercen belül kell a talajig billennie. Ezt a billenést egy ellensúly alkalmazásával lehet elérni.

A palánk („A” frame)

A palánk két trapéz formájú elemből áll.
Az elemek felső élének szélessége legalább 90 cm, és az elemeknek a földdel érintkező éle trapéz alakban 115 cm-re szélesedik. Az oldalak hossza 270 – 280 cm.
A talajtól mért legmagasabb pont minden kategóriánál 170 cm (csúcsszöge 101,5’)
Az elemeket 20 mm széles, 5-10 mm magas, lekerekített kapaszkodólécekkel kell ellátni, melyeket szabályos, 25 cm-es közökben erősítenek fel a mászás megkönnyítése és a csúszás megakadályozása céljából. Kapaszkodóléc a kontaktzóna határához 10 cm-nél nem lehet közelebb.
Az elemek alsó részén a kontaktzónát a talajtól mért 106 cm-es hosszúságban eltérő színnel kell befesteni az elemek élén is. A palánk teteje nem jelenthet semmilyen veszélyt a kutyák számára. Ha szükséges, gumi oromlécet kell alkalmazni.

A szlalom (slalom)

A szlalom 8, 10 vagy 12 rúdból állhat, melyek 120 cm magasak, átmérőjük 3-5 cm, és 50-65 cm-re vannak egymástól.
A szlalom-rudaknak vastag falú, merev anyagból kell készülniük.
Nagy nemzetközi versenyeken a rudak távolsága 60 cm.

A kukac (rigid tunnel)

A kukac belső átmérője 60 cm. A hossza 3 ? 6 m.
A kukac rugalmas, hogy egy vagy több ívben alakítható legyen.

A zsák (collapsible tunnel)

A bejárat 90 cm hosszú, 60 cm széles és 60 – 65 cm magas szilárd konstrukcióból áll.
A kijárat 2,50 – 3,50 m hosszú puha anyagú zsákkal végződik.
Átmérője 60- 65 cm.
Ha lehetséges a zsák kijáratát rögzíteni kell, a rögzítés távolsága nem lehet több 50 cm-nél, hogy minden méretű kutya számára lehetővé tegye a könnyű áthaladást.
Átfogalmazva: A zsák kijáratát lehet rögzíteni(, de csak max.) 50 cm szélesen, hogy a nagyobb méretű kutyák is kényelmesen átférjenek rajta.

Start/ cél (start/finish)

A startot és a célt rudak és/vagy fénysorompók jelzik.
Ezeket az akadálytól max. 1,00 m távolságban lehet felállítani.
A jelölésnek az ugrásszélességtől jobbra és balra mindig 50-50 cm-re kell lennie. A startnál és a célnál a kutya számára elegendő helynek kell lennie (mindig legalább 6 m).

Bírálatok

A cél az, hogy a páros a felállított pálya összes akadályát az előírt sorrendben, hibamentesen és a standard időn belül teljesítse.
A sebesség nem lehet a fő kritérium. Az agility ügyességi és nem gyorsasági sport.
Azonos hibapontszám esetén azt a kutyát kell előnyben részesíteni, amelyik kevesebb pályahibát követett el. A kisebb futamidőt a rangsorolásnál csak akkor veszik figyelembe, ha a pályahibák száma megegyezik. Ha véletlenül az összes hibapont (pálya + időhiba) és a futamidő is pontosan ugyanaz, a bíró kérheti e versenyzők újrafutását, hogy a holtverseny eldönthető legyen.
Egyetlen versenyző sem óvhatja meg a bíró döntéseit, mivel azok visszavonhatatlanok.

Hibapontok

A futam során kétféle büntetőpont adható:

 I) A szintidő túllépéséért.
II) A pályán elkövetett hibákért.

I) A szintidő túllépése:
Ha a mért futamidő nagyobb, mint szintidő, akkor a pályán töltött minden többlet másodpercért egy hibapont jár.
A futamidőt század másodperc pontossággal kell mérni, ezért az így kapott hibapont is 1/100 pontosságú.

II) A pályán elkövetett hibák:

1) Általános hibák
A felvezető nem mehet át a start és a célvonalat jelző rudak között. Ha mégis megteszi, 5 hibaponttal büntetik, ezen kívül a futamidőt az áthaladáskor kezdik mérni.
Ahányszor a futam alatt a felvezető érinti a kutyát, annyiszor 5 hibaponttal kell büntetni a párost.
Ahányszor a felvezető szándékosan megérint egy akadályt, annyiszor 5 ponttal kell büntetni.

2) Az akadályoknál elkövethető hibák
Minden hibát 5 ponttal büntetnek.

a) Egyszerű hibák:

Az akadálynál elkövetett egyszerű hibák miatt a futamot nem kell megszakítani vagy korrigálni, hanem folytatni kell a futamot.

Verőhiba:
Ha egy ugróakadály bármelyik része eldől, vagy leesik, mielőtt a kutya teljesítette volna a következő akadályt.

Zónahiba:
Ha a kutya egyetlen lábával sem érinti a zónát akár a fel akár le oldalon.
A palánkon, pallón és a hintán felfelé és lefelé egyaránt érinteni kell a kutya legalább egyik talpával, vagy talpának egy részével a zónát.
Mi mondhatjuk így: Ha a kutya nem érinti a zónát legalább egyik talpával vagy talpának egy részével akár felfelé, akár lefelé.

b) Megtagadás (refusal):
A megtagadásokat azonnal javítani kell, ha ez nem történik meg, kizárásra kerül sor.
Megtagadás:
Ha a kutya megáll az akadály előtt.
Ha a kutya “megpördül” az akadály környezetében.
Ha a kutya megáll a pályán.
Ha a kutya bármely testrészével túlhalad az akadály vonalán, és a pálya vonalvezetése ezt nem indokolja.
Ha a távolugró akadályon ugró szándék nélkül a kutya átsétál.
Ha a kutya a fejét vagy egyik mancsát bedugja a kukacba, vagy a zsákba és visszahúzza.
Ha a kutya a karika és a tartó keret között ugrik.
Ha a kutya elhalad a zóna felső vonala mellett, és megfordulva javítja a hibát.

c) Specifikus hibák az akadályoknál:

Asztal

A kutyának az A futási irányból vagy a B vagy C oldalról az asztalra kell ugrania, és 5 másodpercig ott kell maradnia bármilyen helyzetben, amely a várakozási idő alatt változtatható is. A számlálás akkor kezdődik, amikor a kutya az asztalra érkezik.
Ha a kutya az 5 másodperc letelte és a bíró utasítása előtt elhagyja az asztalt, ezt 5 hibaponttal büntetik, és a számlálást újra kell kezdeni, különben a következő akadálynál kizárják.
Ha a kutya elmegy az asztal mellett, és a D oldalról ugrik fel, akkor ez megtagadás, de nem von maga után a kizárást.
Ha a kutya a felugrásnál lecsúszik az asztalról, ezt 5 hibaponttal büntetik, és vissza kell mennie az asztalra, bármely oldalról – itt is meg kell ismételni az 5 másodpercet.
Kizáráshoz vezet, ha a felvezető bekapcsolja az elektronikus időmérőt.

A palló
Az a kutya, amely leugrik az akadályról, mielőtt négy mancsával érintette volna a lemenő részt, egy megtagadást kap.

A hinta

Azt a kutyát, amelyik leugrik a hintáról, mielőtt mind a négy lábával átment volna a hinta tengelyén, egy megtagadással büntetik.
A hintának érintenie kell a talajt, mielőtt a kutya leugrik róla, különben 5 hibapontot kap.

A palánk

Azt a kutyát, amely leugrik a palánkról, mielőtt négy lábával érintette volna a lemenő részt, egy megtagadással büntetik.

A szlalom

A szlalom kezdetén az első rúd a kutya bal oldalán, a második a jobb oldalán van, és így tovább.
Minden helytelen belépést egy megtagadással kell büntetni.
A további hibákat összesen csak egyszer 5 hibaponttal büntetik. A kutyát a hiba kijavítása céljából vissza kell vezetni a hibás helyre, vagy a szlalom elejére.
Ha a kutya rossz oldalon hagyja el a szlalomot, vagy nem fejezi be, mielőtt a következő akadályt teljesíti, az kizárás.
Ha a kutya több mint két rudat ellenkező irányban szlalomozik, az kizárás.

A távolugró

A mellette való elfutást, az átlós irányú átugrást megtagadással büntetik.
Ha a kutya nem szabályosan, de legalább az egyik jelzőkaró pár között áthalad, az megtagadás.
Ha nem látszik az ugrási szándék, az megtagadás.
Ha a kutya nem egy ugrással teljesíti az akadályt, az megtagadás.
Ha az ugróakadály bármely eleme az ugrás alatt feldől, egy hibával kell büntetni.
Ha a kutya az ugrás közben érinti bármely elemet, azt nem büntetik.

Dupla akadály

A dupla akadály bírálati szempontból egy elemnek számít, azaz mindkét léc leverése is csak egy verőhibának számít.
A hibákat és megtagadásokat itt ugyanolyan formában kell értékelni, mint más ugró akadálynál.

Kombináció

A kombináció minden egyes ugró akadályát külön-külön kell bírálni. Egyszerű és megtagadásos hiba minden elemnél szerezhető.

Hibák, amelyek kizárást vonnak maguk után:

Tiszteletlen viselkedés a bíróval szemben.
A kutya bántalmazása.
A maximális futamidő túllépése.
Az egész pályán való harmadik megtagadás.
Az akadályoknak nem a megadott sorrendben való teljesítése.
Egy akadály rossz irányból való vétele.
A kutya egymásután több mint két rudat visszafelé szlalomozik.
A felvezető átfut, átugrik egy akadályon.
A felvezető elindítja az asztalon lévő elektronikus időmérőt, ha ilyet használnak.
A felvezető valamit tart a kezében.
A felvezető visszahelyezi a kutyát a startvonalra, miután az már átlépte a startvonalat (kivéve, ha erre a bíró adott utasítást).
Nyakörv van a kutyán.
Megállás a pályán (kivéve, ha erre a bíró adott utasítást).
A kutya ürít, elhagyja a pályát vagy kikerül a felvezető ellenőrzése alól
A kizárást a bírónak síppal stb. egyértelműen jeleznie kell.
A szabályzatban nem rögzített esemény megítélése a bíró feladata.
A bírói döntés ellen nincs helye óvásnak.
A bírónak természetesen a verseny elejétől a végéig egységes, egyformán elnéző vagy szigorú intézkedéseket kell tennie.

Vis major

A felvezető közreműködése nélkül történt – a futam folytatását akadályozó – esemény bekövetkezése esetén (pl. a zsák összekuszálódása) a bíró megállítja a felvezetőt, és természetesen az időmérést is. A futam folytatásának akadályát meg kell szüntetni. A versenyző a startlista utolsó indulójaként újrakezdi a futamát. A korábban szerzett hibapontok megmaradnak, de a pályahibák további számolása csak az eredeti futam megszakításánál kezdődik. A futamidő az utóbbi futam során mért idő lesz.

Helyezési Sorrend

A verseny helyezési sorrendjének meghatározása
Összes hibaponton a pályahibák plusz időhibák összegét kell érteni.
A versenyben a kevesebb hibapontot gyűjtő páros végez előrébb, hibapont egyenlőség esetén előbb a kevesebb pályahiba, majd a kevesebb futamidő dönt.
A helyezés a következők figyelembevételével történik:
1) A pontok összege (hibák és megtagadások a pályán + idő)
2) Azonos össz. hibapont esetén a pályán a kevesebb hibát elkövető kutya lesz előrébb.
3) Azonos össz. hibapont és azonos pályahibák esetén a gyorsabb kutya lesz előrébb.
Példa: 60 mp-es standardidő esetén

A holtverseny eldöntése

Holtversenyt csak dobogós helyezések esetén kell eldönteni.
A holtverseny eldöntéséért a felállított pályát újra kell teljesítenie az érintetteknek, és az itt elért eredmény alapján történik az eredményhirdetés. A teljesítménykönyvben az eredeti futam adatai kerülnek a ráfutás helyezésszámával.
A mezőnyben elért holtverseny esetén a helyes eljárás, hogy a holtverseny részesei az alacsonyabb helyezési számot kapják. A sorrendben utánuk következők helyezésszámai nem változnak.

Minősítések

A versenyeken a következő minősítések alkalmazandók:
0 – 5,99 összes hibapont KITŰNŐ
6 – 15,99 összes hibapont NAGYON JÓ
16 – 25,99 összes hibapont JÓ
26 – összes hibapont NEM ÉRTÉKELHETŐ
A versenyen elért eredményeket be kell vezetni a teljesítménykönyvbe!

Versenyzési feltételek

Minden 18 hónapnál idősebb kutya indulhat agility versenyen.
A kutyának rendelkeznie kell egy teljesítménykönyvvel, amely tartalmazza valamennyi versenyeredményét.
A versenyeken nem vehetnek részt:
– A szemmel láthatóan vemhes szukák.
– A szemmel láthatóan beteg vagy sérült kutyák
– A kötelező védőoltásokat igazoló oltási bizonyítvány nélküli kutyák.

A tüzelő szukák csak a startlista végén indulhatnak. A tüzelő szukák részére a startvonal előtt egy szőnyeget kell feltenni. A verseny teljes időtartama alatt a tüzelő szukát elkülönítve kell tartani úgy, hogy a verseny többi kutyáját ne zavarja. Ha ez nem történik meg, a kutyát a teljes versenyből ki kell zárni.
A versenyzőktől elvárják a megfelelő ruházatot.
Mindenféle állatvédelemmel ellentétes bánásmódot szigorúan büntetni kell, és ez a felvezető ellen indítható további jogorvoslatoktól függetlenül a versenyből való azonnali kizárást vonja maga után.
A szöges nyakörv nem egyeztethető össze az agility szellemével, ezért a verseny teljes területén tiltott a használata. Ha a felvezető figyelmeztetés ellenére sem hajlandó a nyakörvet levenni a kutyáról, az a versenyből való kizárást vonja magával.

Méretosztályok (categories)

S -Small -(mini): 35 cm-nél kisebb marmagasság
M -Medium -(midi): 35 cm-és 42,99 cm marmagasság között
L -Large- (maxi): 43 cm-nél nagyobb marmagasság
Minden kutya csak egy méretosztályban indulhat.
Az S és M méretosztályban versenyző kutyák lemért marmagasságát a teljesítménykönyvbe be kell vezetni. Ezt a mérést egy MAGISZ által elismert bíró végezheti, aki a teljesítménykönyvbe való bejegyzést aláírásával igazolja.
Bármely kutya méretosztálybeli hovatartozása egy alkalommal, a MAGISZ-hoz benyújtott írásbeli indítvánnyal, bárki által megóvható. Ez esetben egy adott helyen, a MAGISZ által hitelesített mérőeszközzel 3 MAGISZ által elismert agility bíró egyenként újra leméri a kutyát, s a 3 mérésből a 2 azonos méretbesorolás lesz a kutya hivatalos méretosztálya. A méretbesorolásról írásbeli határozat készül.

Teljesítményosztályok

A kutyát csak az agility versenyeredményei alapján lehet teljesítményosztályba sorolni. Osztályos jumping versenyen a kutya abban a teljesítményosztályban köteles indulni, ami az agility eredményei alapján a teljesítménykönyvébe be van vezetve.

a) Agility (A 1) / Jumping (JP 1)
Ebben az osztályban csak azok a kutyák indulhatnak, akik még nem teljesítették az A2 teljesítményosztályba kerülés feltételeit.
Az A1 szintű futamon a bíró belátásától függ, hogy a pályába milyen kontaktzónás akadályokat állít fel. Az A1 szintű agility pályán maximum háromszor lehet kontaktzónás akadályt teljesíteni.
Dupla ugró akadály és kombináció az A1/J1 pályán nem alkalmazható.
b) Agility (A 2) / Jumping (JP 2)
Ebben az osztályban csak azok a kutyák indulhatnak, akik igazolni tudják, hogy teljesítették az A2 teljesítményosztályba kerülés feltételeit, és ez be van jegyezve a teljesítmény-könyvükbe.

c) Agility (A 3) / Jumping (JP 3)
Ebben az osztályban csak azok a kutyák indulhatnak, akik igazolni tudják, hogy teljesítették az A3 teljesítményosztályba kerülés feltételeit, és ez be van jegyezve a teljesítmény-könyvükbe.
Az A2 és A3 szintű futamon a bíró belátásától függ, hogy a pályába milyen kontaktzónás akadályokat állít fel. Az A2 és A3 szintű agility pályán maximum négyszer lehet kontakt-zónás akadályt teljesíteni.
d) Veterán
Ebben az osztályban azok a kutyák indulhatnak, akik betöltötték 7. életévüket és a veteránosztályú versenyre jelentkezés előtt fél évvel nem indultak A1, A2, A3 osztályos versenyen. Az akadályok méretét a valós méretosztálynál egyel alacsonyabb méretosztály szerint kell felállítani. Ebben a teljesítményosztályban is külön kell versenyeztetni a különböző méretosztályú kutyákat.
Az A1/J1, A2/J2 és az A3/J3 szintű pályák között a különbség a következő:
– a pálya hossza és nehézségi foka
– a szintidő meghatározásához választott mozgási sebesség
e) Hobbi osztály
Azon kutyák számára, melyeknek a marmagasságuk alapján meghatározott méretosztálynak megfelelő ugrásmagasság (egészségi állapotuk, testalkatuk stb. miatt) az átlagosnál aránytalanul nagyobb megterhelést jelent.
Átsorolás rendje: Az átsorolásra a Magisz elnökségéhez benyújtott írásos kérelemre, egyedi elbírálás alapján kerülhet sor.
Az a kutya, amelyik elkezdte a Hobbi osztályban a versenyzést, a továbbiakban csak Hobbi vagy Veterán osztályban indulhat.
Akadályok mérete: Az ugróakadályokat a valós kutyamagasságnak megfelelo méretnél eggyel alacsonyabb méretre kell beállítani. Ez large méretnél midi méretet, midi kutyaméretnél, mini méretet, mini méretű kutyáknál pedig 15-20 cm magasságot jelent. Távolugró akadály hossza: 2 elem

Összevonhatóság: A Hobbi osztály a Veterán osztállyal összevonható.

Az átsorolás rendje
Az A1 teljesítményosztályból az A2 teljesítményosztályba, valamint az A2 teljesítményosztályból az A3 teljesítményosztályba való feljebb kerüléshez a kutyának – az alsóbb teljesítményosztályú futamon legalább két különböző bírónál, háromszor hibátlan futamot kell teljesíteni.